Névadónk Hunyadi János

Iskolánk 1995-ben, a tanévnyitó ünnepségen vette fel hivatalosan a Hunyadi János Általános Iskola nevet. A névfelvétel a felsős iskolaavatóval együtt történt. Kétszeres volt az öröm. Lett egy szép emeletes iskolánk, és olyan személyiség nevét tudhatjuk sajátunknak, aki bátor, önzetlen, hazaszerető volt.

A törökök 1354-ben léptek európai földre, s néhány évtized alatt benyomultak a kontinens belsejébe. 1396-ban, a nikápolyi csatatéren is győzelmet arattak, így már közvetlenül Magyarországot fenyegették.
Az ország leigázását Hunyadi János, a legendás hadvezér akadályozta meg. Az erdélyi kisnemesi családból származó Hunyadi János kiemelkedő hadvezéri képességeinek köszönhetően élete végére az ország egyik leghatalmasabb főura lett. Katonai sikerei fejében kapott birtokainak jövedelméből hadsereget szervezett, amelyben együtt harcoltak a Balkán török által fenyegetett valamennyi népének katonái.
1456-ban Nándorfehérvárért (Belgrád) vívott csatájának kimenetelét egész Európa feszülten figyelte, és győzelmének híre nyomán hálaadó ünnepségeket tartottak szerte a kontinensen. Győzelmes hadjárataival, amelyeket “törökverő” Hunyadi János majd húsz éven át vezetett, egy évszázaddal odázta el az Oszmán Birodalom további terjeszkedését.
A legendás hadvezér diadala csúcsán, a nándorfehérvári győzelem után halt meg a táborában kitört a pestisjárványban. A család azonban még egy kiemelkedő tehetséget adott a magyar történelemnek: fiát, Hunyadi (Corvin) Mátyást, akit tizenévesen, apja tekintélyének köszönhetően választottak királlyá 1458-ban, és aki a középkori Magyarország legnagyobb uralkodója lett.

Hunyadi János

Zsigmond király uralkodásának utolsó éveiben az oszmán-törökök már hazánkat is fenyegették. A főurak azt tartották, hogy a király feladata az ország megvédése. Ezért 1440-ben Jagelló Ulászló lengyel királyt megválasztották Magyarország királyává, hogy ő a lengyelek segítségével védje meg az országot a török támadással szemben.
Ebben a nehéz helyzetben csak egy főúr, Hunyadi János volt az, aki vagyonát és jövedelmét nem önző célokra használta fel, mint a többi báró, hanem azt az ország védelmére, a szegény nép megmentésére fordította. Hunyadi János, a „törökverő”, „a hadak villáma” állította meg a török támadást 1456-ban Nándorfehérvárnál. A paraszti seregekkel aratott fényes győzelme több, mint hetven évre távol tartotta a törököket hazánktól.

Hunyadi aranyak

A XV. században, a nagy török veszedelem idején „egyetlen férfit teremtett a kor”- írja Bonfini, Mátyás király történetírója - „aki felvette a török elleni harcot”.
Ez a férfiú Hunyadi János volt, akit a kortársai a „törökök egyetlen félelmének”, a visszaszorított hódítók pedig a „hadak villámának” neveztek. Származása és cselekedetei köré csodálatos történeteket szőttek magyar, román, szerb krónikások és mesemondók.
Apja Vajk vitéz volt, aki a Havasalföldről települt át magyar földre, mikor hűséges szolgálatainak jutalmául adománylevélben Zsigmond király neki adta Vajdahunyadiak várát, meg a körülötte levő falvakat, érctelepeket, aranymosókat. Ez 1409-ben történt. Innen vette a család a Hunyadi nevet.
Fia, a kis Jankó, gyermekéveit Hunyad várában töltötte. Később elkerült apródszolgálatra Lázárevics István szerb fejedelem udvarába.