
Diákönkormányzatunk minden ősszel és tavasszal megszervezi a hulladékgyűjtést, amikor igyekszünk minél több papírt és fémet behozni az iskola udvarán felállított gyűjtök be. A gyűjtésünknek két fontos oka is van. Az egyik az, hogy megtanuljuk, hogy a hulladék nem egyenlő a szeméttel, hiszen sok-sok újrahasznosított terméket lehet előállítani belőlük és így egy kicsit mi is tudunk tenni a környezetünkért. A másik oka pedig az, hogy a diákönkormányzat az ebből befolyó összegből tudja az egész éves programját finanszírozni. Ha valaki a gyűjtés napjain a magasból videózná a falunkat, csak azt látná, hogy mindenfelé "szorgos kis hangyácskák" húzzák-vonják a nehéz talicskákat, szekereket. Vannak olyan gyerekek, osztályok, akik erőn felül gyűjtik a hulladékokat. Nekik meg is lesz a jutalmuk, hiszen a felsős osztályok között verseny van és a 3 legtöbbet gyűjtő osztály külön jutalmat kap a munkájáért. Ezt a programunkat a szülők, nagyszülők is segítik, hiszen az alsó tagozatban a gyerekek helyett ők hozzák be a hulladékot. Szinte egész nap rakják a konténerekbe az otthon felhalmozódott újságokat. Az is előfordul, hogy a felsősöknek is be kell segíteniük, mert 1-1 szekérnél, bizony, elkél az erős kéz. Köszönjük nekik ezt a segítséget! A gyűjtésből származó pénzből szoktuk megszervezni a Mikulás napi, a Valentin napi diszkót, a vetélkedők kellékeit és jutalmait is ebből fizetjük.
A pénzünk nagy részét a gyermeknapon költjük el. A hulladékért kapott pénzből minden osztály kap egy kis játékcsomagot, amivel közösen tudunk játszani. Ha többet "kerestünk", akkor utazni is tudtunk, pl. a Hármashatárhegyre, vagy a Vekeri tóhoz, ahol még a különböző érdekes játékokat is birtokba vehetjük ingyen. Rengeteget ugri-bugrizunk, szumózunk, de kipróbálhattuk már az élő csocsót, a mászófalat, a Forma-1 szimulátort és az ugrálóvárak számos fajtáját is. Ezeken kívül a tanáraink számtalan érdekes programot csinálnak nekünk, ahol a fő cél az, hogy megmutassuk, hogy mennyire ügyesek, kreatívak vagyunk. Ilyenkor az egész iskola együtt van. Élvezzük a "szabadságot", a jó időt és azt, hogy már innentől nincs sok hátra a jól megérdemelt vakációig.
Makrai Józsefné
Kegyelettel emlékezünk a forradalmár hősökre március 15. ünnepen
Amint Petőfi megjövendölte, az minden évben, így az idén is valóra vált: a hálás utókor „álló imádság mellett” mondta el a hősök „szent” neveit. Nemzetünk első nagy forradalmára március 12-én emlékeztünk a kultúrházban. Az ünneplőbe öltözött, kokárdát viselő diákok két csoportban (alsó és felső tagozat) tekintették meg a hatodik osztályosok színvonalas produkcióját. A műsor a Himnusz közös eléneklésével kezdődött. A történelmi bevezető után megelevenedtek a 162 évvel ezelőtti események. A műsort szavalatok, néptánc és az ehhez kapcsolódó ének színesítette. Utóbbiban a Harmónia kamarakórus is közreműködött. A gyermekek figyelmét a látványelemek még inkább a színpadra irányították, különösen a nemzeti színű zárókép. Végezetül a közreműködők neve hangzott el és a köszönet szavai Csengeri Miklósné tagintézmény-vezető részéről. A hazafelé igyekvő gyerekeken látszott, hogy bármennyire is évente látnak ilyen műsort, a látottak megérintették őket.
Szil András
Hunyadi-nap
Évek óta rendezzük meg áprilisban a névadónk, Hunyadi János emlékére ezt a napot. Ilyenkor nincs tanítás, hanem az egész nap játékos vetélkedőkkel telik. Mindig úgy állítja össze a feladatokat a szervezőcsapat, hogy minden gyerek találjon kedvére való foglalkozást. Ízelítőül néhány feladat:
sport-verseny:
történelmi témájú versenyek:
zenei témájú versenyek:
képzőművészeti feladatok:
Ezeket a vetélkedőket mind az alsó tagozat, mind a felső tagozat számára külön-külön szervezzük meg, az életkori sajátosságokat szem előtt tartva. Célunk, hogy minden gyerek egyre többet és többet tudjon meg a hunyadiakról és a XV. sz.-ról úgy, hogy közben játszik, szórakozik.
Dévényi Mihályné
Tavaszi környezetvédelmi napok
Iskolánk természettudományos munkaközössége minden év tavaszán megrendezi a már hagyománynak mondható „Tavaszi környezetvédelmi napokat”. Programjaink melyek már az iskola éves munkatervében is szerepelnek szorosan kötődnek a Víz világnapjához (március 22.) és a Föld világnapjához (április 22.). Közös célunk, hogy e két világnap kiemelt, jeles nappá váljon a gyerekek számára, hiszen Földünk, a természet tisztelete és óvása az ő jövőjük záloga. E cél érdekében minden évben igyekszünk más-más „akcióval”, megmozdulással felhívni diákjaink figyelmét a természet-és környezetvédelem fontosságára. Programjaink között szerepel többek közt üzemlátogatás egy közeli vízműbe, plakát-és kitűző készítés, rajzverseny, előadás a témával kapcsolatban, játékos környezetismereti vetélkedő, filmvetítés tanterem-és iskolaudvar takarítás, hulladékgyűjtés, kerékpártúra, növényültetés. Távolabbi célunk, hogy ez a szemléletváltozás (váltás) az egész iskolai oktató-nevelő munkát áthassa. E cél elérése érdekében iskolánk idén benyújtotta pályázatát az Öko-iskola cím elnyerésére.
A felső tagozatos fiúk számára heti egy órában lehetőség van tömegsport-foglalkozásokon részt venni. A foglakozásokon szívesen vesznek részt a gyerekek, ahol kedvükre választhatnak a „felkínált” sportágak közül. Lehetőség van röplabdázni, kosárlabdázni, de a legnépszerűbb természetesen a labdarúgás. A foglakozások kiegészítik az iskolai testnevelési órákat, tavaszi és őszi szezonban ezeken a foglalkozásokon készülünk pl. atlétikai bajnokságokra.
Szeretnénk, ha a Föld napja kiemelt jeles nappá válna a gyerekek számára, hiszen Földünk, a természet tisztelete és óvása az ő jövőjük záloga.
Zöld szemlélet a mindennapokban...
Hunyadvári Tibor
Trianoni vetélkedő
Immár hagyománnyá vált iskolánkban a Trianoni békeszerződés évfordulója alkalmából rendezett vetélkedő, melynek középpontjában az elcsatolt területek állnak.
Osztályonként hétfős csapatok vetélkednek külön az alsó, külön a felső tagozatban.
A felkészülés már hetekkel korábban megkezdődik az előzetesen kiadott anyag alapján. Ezt az anyagot úgy állítjuk össze, hogy a csapatok egyenlő eséllyel versenyezhessenek.
A feladatok sorában többek között szellemi totó, népviselet felismerése, népdalok kapcsolása tájegységekhez, városok híres szülöttei, ételfelismerés és kóstoló, dramatikus játékok egyaránt megtalálhatók.
A zsűrit a település és az iskola vezetői alkotják.
A helyezettek értékes jutalmat kapnak (könyv, élményfürdőzés, stb.)
A vetélkedő hatalmas didaktikai haszna, hogy a gyerekek játszva szereznek új ismereteket, miközben jól szórakoznak és versenyeznek egyszerre.
Erről képek a fotógalériában találhatók.
Szil András
Ballagás
Kiemelt iskolai rendezvénynek számít iskolánkban a nyolcadikosok búcsúztatása, a ballagás. Az itt eltöltött évek méltó befejezése ez az ünnepség. A nyolcadikos tanulók a hetedikesekkel együtt már hetekkel előtte izgatottan készülnek a rendezvényre. Zeneszámokat, verseket válogatnak, búcsúbeszédet írnak, megtervezik az ünnepséget. Már hagyomány, hogy az utolsó tanítási nap délelőttjén "bolondballagás" előzi meg az ünnepélyes ballagást. Különböző feltűnő, színes vagy rongyos ruhába öltözve járják végig a tanulók az iskola épületeit, az óvodát, a falu frekventált helyeit. Közben dallal, tánccal hívják fel magukra a figyelmet, amivel legtöbbször tetszést is aratnak. Még aznap este meghitt kereteken belül elbúcsúznak a tanulók tanáraiktól és kisebb ajándékkal meg is köszönik a sokéves munkájukat. Mindezt egy jó hangulatú buli követi. Tánc közben a szülők által elkészített büféasztalról csillapíthatják éhségüket, szomjukat gyerekek, tanárok egyaránt. Az est végén gyertyafény mellett szívhez szóló szerenáddal teszik még emlékezetesebbé tanáraik és egymás számára az itt eltöltött éveket. Másnap következik a végső, de annál felejthetetlenebb búcsú. Az összesereglett szülők és rokonok előtt kapják meg jutalmukat azok a tanulók, akik kiemelkedő tanulmányi eredményükkel, közösségi munkájukkal öregbítették iskolánk hírnevét. Itt kerül átadásra a Hunyadi díj. Ezt a díjat az osztályfőnökök javaslatára az a tanuló kapja, aki a legtöbbet tette az iskoláért. Az ünnepség végén a búcsúzó diákok virágcsokorral köszönik meg szüleiknek addigi gondoskodásukat.
Szima Gáborné
Tantestületi kirándulás
Tantestületünk vezetőnk kedvezményezésére és az Önkormányzat támogatásával már több alkalommal vehetett részt kiránduláson. E szép hagyomány elején csak a környékre merészkedtünk, s fedeztük fel a szomszéd települések értékeit. Így jártunk Hosszúpályiban, Álmosdon, Hajdúbagoson is. Aztán ellátogattunk egy Nyírmeggyes nevű településre, ahol mi másból is élnének a lakosok, mint a meggyből! Csodaszép óvoda és iskola fogadott, remek ötleteket hozhattunk magunkkal. Aztán bátrabbak lettünk és távolabb is merészkedtünk! Soha nem fogjuk elfelejteni Erdély csodálatos hegyeit, szakadékait, barlangjait. S hogy nem találtuk a kivezető utat. Ilyet tényleg csak a filmekben lát az ember! S ha belegondolunk, hogy valaha ez mind Magyarország volt… Kassán is jártunk, s méltóképpen megemlékeztünk Rákóczi Ferencről a dómban. Megcsodáltuk a belváros kellemes hangulatát, s megnéztük Rákóczi rodostói házának élethű mását is. Hogy az idén hová megyünk? Az még rejtély! De tudjuk, hogy Szil András kollégánk remek szervező, nyugodtan rábízhatjuk magunkat!
Ivánka T. Éva
Nyári táborok
2011
A Debreceni Művelődési Központtal közös pályázatunknak köszönhetően 26 gyerek 3 tanár és a központ 2 képviselője hatnapos táborozáson vett részt Szögligeten. A gyerekek kiválasztása kitűnő és jeles tanulmányi eredményük és kiemelkedő versenyeredményük alapján történt.
Különbusszal utaztunk a helyszínre,ami néhány gyerek gyomrát erősen megviselte. Mindez hamar feledésbe merült, mert már a megérkezés után olyan programot biztosítottak a házigazdák, amely mindezt elősegítette. Az elhelyezés egy gyönyörűen felújított parasztházban minden igényt kielégítően történt.
Már az első nap maradandó élményben volt részünk. Pista bácsi tájházában mindenki kipróbálhatta a régi
paraszti élet különböző eszközeit, felölthette a régi ruhadarabokat s hallgathatta Pista bácsi lebilincselően érdekes történeteit a régmúltról. A nap zárásaként a sportpályán ügyességi versenyszámokban mérték össze erejüket az időközben megalakult csapatok.
A második nap délelőttje tréfás játékokkal és kézműveskedéssel telt,majd egy rövid túra keretében izgalmas számháború következett a festői Ménes-tónál.
A következő nap a környék nevezetességeit bemutató film megtekintésével és szabadfoglalkozással kezdődött, majd az ebédet követően Szádvár romjaihoz és Derenkre, a halott faluba túráztunk. Útközben különböző feladatokat kellett teljesíteni, többek között íjjal célba lőni.
A negyedik nap a Baradla-barlang középtúráját teljesítettük, majd Jósvafőn egy tanösvényen vezetővel a híres hucul méneshez sétáltunk ki. Nagy szerencsénkre a lovakat nem kellett keresni ( szabadon tartják őket ), szinte a kedvünkért fordultak felénk és sétáltak el mellettünk. Persze út közben is sok érdekeset láttunk-hallottunk, többek között rovarokat vizsgáltunk speciális nézőke segítségével.
Pénteken újabb különbusszal Szlovákiába utaztunk. Mindenki számára felejthetetlen élmény volt Krasznahorka vára és a Dobsínai-jégbarlang megtekintése. Utolsó esténket a gyerekek rögtönzött jelenetekkel és tánccal tették vidámmá.
A záró nap délelőttje ismét a kézműves foglalkozásé volt, amelyet a csapatversenyre és az egész táborra kiterjedő értékelés zárt. Minden napnak megvoltak a feladatai, akár ügyességi, akár szellemi, akár gyakorlati (a csapatok terítettek). A helyezettek tárgyjutalomban részesültek, de mindenki kapott névre szóló emléklapot.
Úgy gondolom, mindenki, gyerek, felnőtt egyaránt maradandó élményekkel utazott haza.
Szil András
2010
Mikepércsen hosszú szünet után éledt újra a nyári táborok hagyománya, amikor egy olyan pedagógus került az intézménybe, aki rendszeresen szervezett és vezetett nyári táborokat pályafutása során. Ezirányú tevékenysége során tapasztalta a táborok pedagógiai hasznát, amely találkozott a gyerekek igényével. Ezektől vezérelve szervezi minden nyáron a honismereti-természetjáró táborokat. Az egyhetes táborozások során a gyerekek megismerhetik hazánk történelmi, kulturális és természeti értékeit, hagyományait. Eljuthatnak olyan helyekre, ahová -- különböző okok miatt – a szülőkkel nem. Közben, természetesen, szórakoznak, kikapcsolódnak, kiszakadnak a megszokott (néha kissé unalmas) otthoni, iskolai környezetből, rövid időre megszabadulnak jónéhány kötöttségüktől. Valószínűleg ez a magyarázata annak, hogy sok volt diákunk visszajár a táborokban, így az az extrém helyzet is gyakran előfordul, hogy a táborozók életkora 9-19 év. Ami érdekes: nagyon jól megvannak együtt. Mikepércs Önkormányzata minden évben nyújt anyagi támogatást. Ugyanez elmondható a Gyermekekért Alapítványról is, sőt kaptuk már segítséget a református egyháztól is .Korábban pályázatokon is rendszeresen nyertünk támogatást, de az utóbbi három évben nem írtak ki ilyen jellegűt, így nem tudtunk pályázni. Az elmúlt években táboroztuk a Balaton-felvidéken (Tótvázsony), a Dunakanyarban (Kismaros), Tatán (Vértes-Gerecse), a Börzsönyben (Kemence), Sopronban és a Velencei-tónál (Velence), eljutottunk felvidéki és őrvidéki határon túli területekre. Koncepciók, hogy mindig máshová megyünk, hogy az ország minden szegletét megismerhessék diákjaink. A pedagógiai haszon mellett sikerként könyvelhetjük el, hogy sok a visszatérő gyerek, ami azt bizonyítja, hogy jól érzik magukat a táborokban. Ezen a nyáron a Bakonyba szeretnénk menni. Rövidesen kezdődik a szervezés. Reméljük, ismét rengeteg élménnyel gazdagodik minden résztvevő.
Szil András
